
2026. július 6. | Szomszédjog · Tulajdonjog | 4 perc olvasás
Vannak kérdések, amelyek minden nyáron újra előkerülnek.
Amint beérik a cseresznye, a meggy vagy éppen a sárgabarack, valahol biztosan felmerül a kérdés: kié az a gyümölcs, amely már átlóg a szomszéd kertjébe?
Van, aki pontosan ismeri a szabályokat. Másokat egyáltalán nem foglalkoztat a kérdés, mert évtizedek óta természetes, hogy a szomszéd leszed néhány szemet, vagy éppen fordítva. A legtöbb helyen ebből soha nem lesz vita. Amikor azonban megromlik a szomszédi viszony, ugyanaz a néhány ág már nem a sárgabarackról szól.
Hanem a kerítésről.
A tulajdonról.
És arról, hogy ki mit gondol természetesnek. Ezért kerül elő ez a kérdés újra és újra minden nyáron.
Sokan úgy gondolják, hogy ami már átlóg a kerítés fölött, azt nyugodtan le lehet szedni.
A magyar szabály azonban másként rendelkezik.
A gyümölcs továbbra is annak a tulajdona marad, akinek a telkén a fa áll. Attól, hogy egy ág átnyúlik a szomszéd kertjébe, a rajta lévő termés még nem változtat tulajdonost.
Vagyis a kerítés fölött lógó sárgabarack önmagában még nem válik a szomszéd tulajdonává.
Ez az a pont, ahol már sokkal többen bizonytalanok.
Ha a gyümölcs lehullik a szomszéd telkére, a fa tulajdonosának továbbra is lehetősége van azt összegyűjteni. A törvény még azt is lehetővé teszi, hogy ennek érdekében – megfelelő feltételek mellett – belépjen a szomszéd ingatlanára.
Ha azonban a lehullott termést ésszerű időn belül nem szedi össze, azt már az ingatlan tulajdonosa is felszedheti.
A jog itt is igyekszik egyensúlyt teremteni a tulajdonjog és a józan együttélés szabályai között.
Érdekesség, hogy erre a kérdésre még Európában sincs egységes válasz.
Németországban például a Polgári Törvénykönyv (BGB 911. §) alapján a szomszéd telkére lehullott gyümölcs főszabály szerint már annak a tulajdonába kerül, akinek a telkére leesett.
Svájcban ennél is változatosabb a helyzet: egyes kantonok saját szabályokat alkalmaznak az áthajló ágakra és a lehullott termésre, így ugyanarra a kérdésre az ország különböző részein sem feltétlenül ugyanaz a válasz.
A legtöbb szomszédjogi vita valójában nem a gyümölcsről szól. Sokkal inkább arról, hogy két ember ugyanazt a helyzetet teljesen másképp látja.
A jog ilyenkor keretet ad, de a legtöbb konfliktust továbbra is egy jó szomszédi viszony oldja meg a legegyszerűbben.
Ha pedig a fa évről évre egyre messzebb nyúlik a kerítés fölé, lehet, hogy egy időben elvégzett metszés többet ér, mint egy későbbi jogvita.
A cikkben ismertetett szabályok alapját többek között az alábbi jogszabályok adják:
Ha érdeklik az ingatlanvásárlással, társasházi élettel és ingatlanjogi kérdésekkel kapcsolatos gyakorlati tudnivalók, ezeket a cikkeket is érdemes elolvasnia: